Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)
Függelék
sának és jólétének eme nélkülözheflen feltételeit, szentül fentaríani, valamint ennek irányában az őseitől öröklött hivségnek, a birodalom egyes részei között fennálló százados kötelék irányában pedig az őszinte méltánylainak, kétségtelen jeleit adni. Felséges urunk abban látja legszentebb fejedelmi feladását, hogy uralkodói jogainak biztosítása mellett, országaira és népeire egyaránt árassza ki, a mindnyájukra kiterjesztett alkotmányos életnek áldásos eredményeit, és hogy ezen viszonyban találják fel mind* nyájan, nemcsak saját létüknek biztositékát, hanem az egész állam boldogabb jövendőjének kezességét és eszközét ebben őrizzék és ápolják. Felséges urunk a birodalom összegét képező országok között azon százados kapcsoht fentartása és szilárdítása céljából, mely az uralkodóház közösségén alapulva és a pragmatica sanctio által biztosítva, ugy a külveszélyek elhárítása, mint a jótékony belíejlődés előmozdítása legbiztosabb eszközének' bizonyult, és a melynek kölcsönös egyetértés alapjáni fentartását, ugy a legmagasb uralkodóház, mint annak uralma alatt élő népek összegének érdekei követelik, mult év mindszenthó 20-án kibocsátott diplomájában kijelelte ugyan azon elveket, melyek a pragmatica sanctio céljaL nak ezen biztosításához az annak megalapítása óla változott viszonyokra tekintve , mind Magyarországában, mind birodalma egyéb részeiben vezethetnek, azonban érzi Felséges urunk, hogy ezen viszonyok végleges alkotaiányos rendezése azon mértékben igér üdvös sikert, a melyben szeretett Magyarországa alkotmányos belállapotaival öszhangzásba hozatik. Ezen indokok vezérlették Felséges urunkat, midőn az érintett évi diplomát kibocsátotta. Ennek célja Magyarországra nézve az alkotmány jótéteményeinek visszaállítása, a többi tartományokra nézve azoknak hasonnemü politikai jogokban leendő részesítése, az egész birodalomra nézve pedig abban áll, mindazon ügyekre és érdekekre, melyek az egész birodalom minden országaival közösek, az alkotmányos országok egyetemes köziemunkálását tenni lehetővé. Noha Ő cs. kir. Felségének e részbeni szilárd meggyőződése és uralkodói legmagasb kötelességeinek érzete, és az alkotmányos jogélvezeíbe lépő birodalom egyéb részeinek szükségelt megnyugtatása, valamint a közállam anyagi viszonyai által sürgetőleg követelt megállapodása az alkotmányos szerkezeteknek, clkcrülbctlennc tevék, miszerint Ő cs. kir. Felsége a mult év mindszenthó 20-án a népeinek biztosított alkotmányos jogokra r-ézve adott fejedelmi szavát, a mint a
