Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Függelék

— 84 körülmények azt engedék, beváltsa, nem akarhatta mégis Felséges urunk Magyarország és a hozzákapcsolt Készeknek sem saját belügyeit illető törvényszerű illetékességét, és azokra vonatkozó jogait, sem alkotmányos uton gyakorolható ama befolyását, a birodalom közös ügyeire kizárni, melyek ezelőtt a többi országok befolyása nélkül, egyedül a Fejedelem akaratja szerint intéztetvén, 0 Felsége által olyanoknak mondattak ki, melyek ezentúl alkotmányos uton, és amaz országok képviselőinek részvétével lesznek tárgyalandók és elintézendők. Ha e szerint az Ő Felsége által elhatározott uralkodási rendszerváltoztatás szükséges következésekint az ez irányban később ki bocsátott legmagasb intézkedéseknek a magyarországi törvényhozó test alkotmányos tevékenységének kezdetét meg kellé előznie, mégis teljes bizalommal hivja fel a törvényhozó testet az ide vonatkozó ügyeknek tárgyalására, *) azon módoknak, melyek utján a birodalom megváltozott belhelyzetének következtében, azok végleges rendezése a magyar alkotmányos állapotokkal öszhangzásba hozható, *) A megnyitó beszéd ezen helye a birodalmi tanács intézményét életbe léptető következíí okmányokra vonatkozik: (Császári manifestura.) Mi, első Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztria Császárja stb. stb. A monarchia államjogi viszonyainak rendezésére 1860-ki oct. 20-kán kibocsátott diplománkban, a sanctio pragmatiea alapján és teljhatalmunk erejénél fogva, ugy saját magunknak, mint az uralkodásban törvényes utódainknak zsinórmértékéül jónak látván elhatározni és megrendelni, hogy a törvények hozásának, módosításának és megszüntetésének joga csak az országgyűlések, illetőleg a birodalmi tanács közreműködésével fog gyakoroltatni, B tekintve, hogy e jognak — életbeléptetése végett — a gyakorlat bizonyos rendjére s módjára van szüksége, ministeri tanácsunk meghallgatása után kinyilatkoztatjuk, rendeljük és hirdetjük: I A birodalmi képviseletre hivatott birodalmi tanács összetételét s a számára 1860-ki oct. 20-ki diplománkban fentartott közreműködési jogát a törvényhozásban illetőleg jóváhagyjuk a me'lékelt birodalom-képviseleti törvényt s azt ezennel összes királyságainkra és tartományainkra nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel. II. Magyar , horvát- és tótországi királyságainkra, valamint erdélyi nagyfejedelemségünkre vonatkozólag — az előbbi országos alkotmányok visszaállítását szándékolván — említett diplománkhoz s a benne megállapított határokhoz képest 1860-ik év oct. 20-ki kézirataink által a kellő intézkedéseket már megtettük. III. Ezen királyságainkra: Csehország, Dalmatia, Galícia és Lodoméria, egyetemben Auschwitz és Zator hgséggel s Krakkó nagyhgséggel; ezen főhgségeinkre: Enns feletti meg Enns alatti Ausztria; ezen hgségeinkre K/ajna, Bukovina; őrgrófságunk Morvaországra; hgségünk Felső- és AlsóSiléziára; őrgrófságunk Istriára, egyetemben Görz és Gradiska hercegitett grófságokkal sTriest városával és területével ; végre Vorarlberg tartományra nézve, hogy e királyságok és tartományok hű Rendéinek jogai és szabadságai a jelenkor viszonyaihoz és szükségeihez képest fejlődjenek, átalakuljanak s az összes birodalom érdekeivel öszhangzásba jőjenek, jónak