Török János: Török János emlékirata s azon nemzeti petitiok, melyek az octoberi diplomát megelőzték (1864)

Előszó

— 38 ­ban egybe olvadni fognak a megkoronázott magyar Ki­rálylyal. XII. Bárminő határozott, és élénk is lelkünkben a régi alkot­mányos Magyarország helyreállításának reménye, kivánata, és szüksége, még is legnehezebb felelnünk \égre is azon kérdésre, hogy minő módon eszközöltethetnék ez a leg­célszerűbben? vagy tulajdonképpen, hogy miként kellene kezdeni a dolgot? A bécsi centralist ák legújabb előzetei szerint e te­kintetben nem lehet eljárni, és mi nem ajánlanók, vagy kö­vetnők azoknak példáját, kik váratlanul, rs mmden előké­szület, söt minden vizsgálat, és minden tekintet nélkül a la­kosság millióinak, azaz,az összes népeknek ellenszenvére, s a nélkül, hogy tekintetbe vették volna a nemzeteknek korábbi rendtartásait, geniusát, szokásait, s volt jogait, — hanem csupán a hatalomra támaszkodva,rögtönöztek egyszerre egy, mintha csak éjen át kidolgozott igazgatási rendszert, — a majdnem egy évezred alatt mélyen meggyökerezett nemzeti és államélet helyébe. Éppen mert a magyar féltékeny a korona méltóságára, nem ajánlanánk hasonló eljárást, azaz, az államhatalom nyil­vánvaló bukását gyanittató hirtelen visszavonást,mintegy szi­vacscsal való közönyös letörlést; mert ilyen eljárást csak államcsinyek és forradalmak engednek meg maguknak, holott mégis másrészről bizonyára érdekében fek­szik a monarchiának, hogy a mostani szerencsétlen rendszer­nek minden nyoma a lehető leghamarább elenyészszék. De különben az sem lehetséges, hogy Magyarország ko­rábbi intézményeinek minden partialis formái tökéletesen helyreállíttassanak. Az 1848-ki martiusi törvények által uj el­vek és elemek érvényesíték magukat,melyek,niint az előhaladó kornak félreismerhetlen, elvitázhatlan és jogosult eredménye állnak előttünk, és mint ilyeneket tekintetbe kell venni. így például a hűbéri sorompók a nemesség, és a volt alattvaló közt örök időkre lehulltak, mig immár másrészt nagy néptömegekkel sem tömeges, és egyéni szavazással ösz­szekötött megyei gyűlésekre, sem tömeges és közvetlen választásokra gondolni sem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom