Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)
27 Miután tehát el kell ismernünk közös ügyek létezését, — el azok együttes tárgyalásának szükségességét, két elvet nem szabad szem elől tévesztenünk-' Magyarország törvényes önállásának, s a közös ügyek alkotmányos kezelésének elvét. Minden nehézség eszerint, mely a közös ügyek feletti határozathozatalban előfordulhat, abban fekszik, hogy hazánk törvényes ön állását mikép egyeztethetjük meg a közös ügyek együttes alkotmányos kezelésével? Magyarország alkotmányos önállása, bármikép biztosítva van is törvényeinkben, nemcsak a távolibb külföld, hanem az örökös tartományok népei által is gyakran és sokáig kétségbe vonatott. Európa szabadelvű része, bármily rokonszenvvel és becsüléssel viseltetik a magyar iránt, ritkán képes tetteiről helyesen Ítélni, mert nem ismeri azon sajátságos, egész Európában egyetlen politikai viszonyokat, melyek a nemzeti életnek irányadóul szolgálnak. A magyar király három század óta nem mint magyar király, hanem mint német-római, s utóbb, mint osztrák császár érintkezett a külvilággal. Hatalmának egyik főtámasza, erejének fele a magyarnemzetben volt, de a cég, mely alatt a dynastia szerepelt, kizárólag német vala. S így a külföld megszokta Magyarországot a német császár s nem a magyar király főhatalma alatt látni, sőt ez utóbbi név puszta cím lehetett előtte. Magyarországot osztrák provinci-