Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)

16 sérthetlenség mindig- csak egy embert illetnek, — mert a király az ország határán túl létében is királya marad az országnak, sőt az e t. c. 7. és 8. §-aiban említett jogokat, mig távollétében is csak ő gyakorolhatja. Ha e törvénycikk következetes akart volna lenni, akkor a királyi jogokat a király távollétében kivétel nélkül a nádorra bízta volna, — de ezt megállapítani maga sem tartá tanácsosnak. E határozmányok törvényessége kétségbe nem vonható, — s ezt elismerte a dec. 14-ki trónbeszéd is. A fenntebbi ellenvetések tehát csak m é 11 ányossága és célszerűsége ellen szólnak. S ez ellenvetések helyességét el kell ismernünk. A 7. és 8. fejezetek folytán, melyek bizonyos jogokat még távollétében is a királynak tartanak fenn, — e törvénycikk két királyt ad Magyarországnak, kik a királyi jogokon megosztoznak. Magyarországnak pedig csak egy királya lehet. Nem szükséges bővebben fejtegetni, mily bajok támadhatnának a legfelsőbb hatalom e megosztásából, ha a király a nádorral nincs egy véleményen. Vegyünk fel például egy esetet. A minister állása nemcsak az országgyűlés, hanem a korona részéről is megingatható. Ha most, a királyi jogok két viselője nincs egy nézetben valamely tárgy iránt, — hogy igazodjék el a minister saját helyzete felett ? A király vagy a nádor nézeteit tekintse-e irány-