Toldy István: Mit kell az 1848-iki törvényeken változtatni? (1866)
15 Az 1848. III. t. c. 2. fej. így hangzik: „0 Felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó az országban s ahoz kapcsolt részekben, a korona egységének s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, a végrehajtó hatalmat a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja , s ez esetben a mostani nádor, cs. kir. főhg Istvánnak személye hasonlóképen sérthetetlen." E törvénycikk a nádort formaszerinti alkirály 1 y á teszi. Miután a magyar király eddig rendesen, s ezentúl is többnyire túl fog tartózkodni az ország határán, — e törvénycikk által eló'bbi jogai csakugyan korlátoltattak , mert azok egy részét más személyre kell ruháznia. Miután a pragmatica sanctio szerint Magyarországon csak az gyakorolhatja a királyi hatalmat, ki az örökös tartományokban is uralkodik, — e törvénycikk értelmében pedig azt a király távollétében a nádor gyakorolja, — ez által az uralkodó személyének a pragmatica sanctióban megállapított ugyanazonsága csakugyan megváltoztattatott. Miután a monarchia alapfogalmainál fogva, csak egy ember, az uralkodó lehet személyére nézve sérthetetlen, — e törvénycikk a monarchiái elvbe ütközik , a nélkül, hogy közelítene a respublikáihoz. — Nem cáfolhatja meg ezen állítást azon ellenvetés sem, miszerint a nádor csak a király távollétében bír e sérthetlenséggel, s így a királyi jogok és a személyes