Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

— 38 — S mindezek — kivéve a nemzetőrséget, mely csak ideiglenes forradalmi institutió lehetett, — mindezek par excellence a liberalismus vívmányai valának. Mint más helytt kifejtém (1. „A választások előtt"), a pragm. sanctio, midőn a közös dynastiát Magyarország s Austria közt állandóvá tette, tényleg közös ügyeket szült, melyeknek a dolog természeténél fogva közösen kellett elintéztetniök. De sem ily közös ügyek lételét, sem azok közös kezelését ki nem mondá, sem Magyarországnak ez ügyek vitelére gyakorlandó befolyását nem biztosítá. E megoldatlan kérdésekből szükségkép folytonos küzdelem eredt nemzet és korona közt. És mert a magyar alkotmány túlságos, sokban korlátlan fejedelmi jogokkal ruházta fel az uralkodót, ki Austriában is korlátlanul uralkodott: a korona hatalma sokkal nagyobb volt, semhogy a nemzet vele sikerrel szembeszállhatott volna. 1848-ban a reform-mozgalom már új erőt öntött a nemzet addig gyönge karjaiba. A korona hatalma az általánossá válni fenyegető európai mozgalmakban megingott. Századok óta ez volt az első pillanat, midőn nemzet és korona egyenlő erővel álltak egymással szemben. S ez első pillanat létrehozta a forradalmat, mely hü, szinte változatlan kifejezése volt a 20 éves reformmozgalom törekvéseinek.