Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

- 39 ­És váljon van-e szó e reform-mozgalomban, van-e a forradalomban a függő államjogi kérdések megfej­téséről? Nyomról-nyomra kisértük a mozgalmat, különféle pházisaiban, és láttuk, hogy 1847-ig nincs még távol­ról sem. A forradalom előtt az ellenzék túlnyomó részé­nél, mely Kossuthtal a megyét tette politikai rend­szere középpontjává, e kérdések napirendre sem ke­rülhettek. Mert a ki a megyei vis inertiae-ben látta a szabadság főbiztosítékát, annak a 48 előtti patriar­chális absolutismust kellett kiindulási pontúi vennie; mert csupán az ezen álarcos absolutismust uraló helyzetben tehette meg a megye a tőle kívánt szol­gálatot a szabadság ügyének. De szőnyegre kerülhettek volna az oppositio má­sik részénél, a centralista töredéknél. Ez felelős kor­mány szükségét hirdeté; már pedig a felelős ministeri kormányforma megvalósulása szükségkép és előrelát­hatólag lehetlenné kellett hogy tegye a közös ügyek addigi titkos kezelését. Ily kormányforma mellett, ha az ország nem akarja felmondani az osztrák szövet­séget, szabatosan körül kellett írni a közös ügyeket, s meghatározni azok mikénti kezelését; különben a százados harc nemzet és korona közt ismét megújul, azon csekély különbséggel, hogy a küzdő felek erejé­ben nagyobb az egyensúly, mint azelőtt. Ezt mulasztották el a centralisták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom