Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)
I. Mit jelent az "1848"?
— i3 — E két könyv valóságos merénylet volt a Corpus Juris és Tripartitum majestása ellen. Soha Magyarországon még forradalmibb eszmék nem hirdettettek, mint a melyeket Széchenyi vetett a felizgatott kedélyekbe. Ő a magyar alkotmány alapinstitutióját, melyen a privilégiumos Magyarország minden intézményei alapultak, a nemességet támadta meg. S megtámadta a leghevesebben, épen legsebhetöbb oldalán: lételének anyagi alapjaiban. A „szabad és biztos birtok" volt a „Hitel" föelve. Ennek elérhetésére Széchenyi sürgette az ősiség eltörlését, mely a nemesi családok mesterséges fenntartásának föeszköze vala, az aristokratikus irányú adóssági törvények reformját, melyek a hitelezők kijátszására ezer utat módot nyújtván, lehetlenné tették a hitel megszilárdulását, s evvel kapcsolatban szigorú váltótörvény hozatalát, az úrbéri viszonyok, robot, földesúri haszonvételek eltörlését, miáltal a nép milliói teljes és biztos tulajdont nyerjenek, a nemesség kizáró birtok-képességének eltörlését, a nemesség részvételét a teherviselésben s a törvény előtti egyenlőséget. Ezek valának az első pontok Széchenyi rendszerében, melynek végső betetőzése a rendi alkotmánynak a képviseleti rendszerrel való felcserélése leendett. Ez eszmék, s azon szenvedélyes, gúnyos és kihívó modor, melyen a culináris deákság terpedt stylfordu-