Szemere Bertalan: Naplóm - 2. kötet (1869)

- 103 — ítéletet az auditórium tapssal fogadta. Az angol nép gyű­löli Napóleont, nem a nevet, nem áz embert, de a zsar­nokot. Palmerston a franczia kormány sürgetésére uj törvényt indítványozván, csúfosan megbukott. De Bel­gium és Piemont engedett a franczia nyomásnak s tör­vényeit megváltoztatja. Azonban a piemonti szabad lapok keményen irnak Napóleon ellen. Velenczében a tanulók Orsini lelkéért titkos misét mondattak, gyermekeinek aláírást, nagysze­rűt csinálnak, Brutusnak nevezik, szóval ő mint hős és nem mint gyilkos emlittetik. Kezdetben tarték tőle, hogy Orsini határozatának nagyságát a világ nem fogja fel, de ugy látom, igen, Angliában, Belgiumban, Piemontban, hol a sajtó szabad, meleg szavakkal magasztaltatik ö, ki magát az európai szabadságnak feláldozta. Francziaországban a zsarnokság kegyetlenebb, január 14-ke óta több százat ítélet nél­kül a gyarmatokba deportáltak. Ez aztán nem gyil­kosság ! Lórodi, egykori miniszteri tanácsosom, Omer basa mellett segéd volt mint alezredes, Nusi Bey név alatt. Vele Aleppóba utazván, az arabok megtámadták, s hat golyó találván, megholt. A száműzöttek ellen van a fá­tum is; mennyi elhalt egymásután, Bem, Beöthy, Bat­thyány, Kemény, Lukács, Tölgyesi. Sajnálom Lórodit, bár hálátlan s önző volt, leveleimre, miket hazámfiai ér­dekében irtam neki, nem is felelt, pedig rajtok segíthe­tett volna. Mind több-több magyar fordul meg külföldön, kik mernek meglátogatni. Békássy, Degenfeld, Nagy János, Szabó Sámuel, Fábriczy, Batizfalvy, Bulyovszkyné, a je­les színésznő stb. Fájdalom, bennök sem tudományt, sem törekvést nem találok. Nagy része a multat, a hazai mul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom