Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 167 — hesd, hosszú lefolyt idők törekvésének s felfedezésének gyümölcsei vannak elődbe tárva, csak ne sajnáld kezed értök kinyújtani, és ha van benned életerő, tettvágy s nemes büszkeség, a különféle pályák e kitűnő trophae­umját szemlélve, könnyű kitalálnod, hivatásod melyikre vonz. Hiszen ha mindezt látni akarnátok, fel nem hasz­nálva ez alkalmat, nem maradna egyéb hátra, mint a földgömböt nem csak körül, de minden irányban beutazni. Van erre időtök? Alig hiszem. Van rá pénzetek? Kétlem. A helyett tehát, hogy Európa minden országait bevándo­rolnátok s a forró cgyenlitőn áthaladva, s a Jóremény fokát körülhajózva, Ceylon szigetét, Ausztráliát, Indiát, Japoniát, Conchinchinát, ChiDát stb. meglátogatnátok, még pedig hajótörés veszélye nélkül; mind e világrészek leg­szebb termékeiben s legjelesb műveiben itt e palota falai között kényelmesen és tanulva gyönyörködhettek. Mi hajdan a zarándokolás, az most az utazás. Aman­nak indoka a vallásos buzgalom volt, emezé a tanulás­vágy. Mindkettő az emberiség előrehaladó metamorpho­sisában egy-egy fontos következménydús stádiumot jelöl ki. Mint az emberek, ugy a nemzetek igaz önismeretre csak összehasonlítás által juthatnak; csak igy tudhatják mi jó, s mi tehetség van bennök meg, s mi jó és mi tehet­ség hiányzik nekiek. Ez eredményre az utazóban komo- ' lyabb gondolkodás sem épen szükséges, már a dolgok puszta szemlélete nagy részben elég. Németföldön a tu­dományok müvelése lep meg, Francziaországban a mű­vészet fejlődése, Angliában az ipar és kereskedési tevé­kenység nagyszerű óriási eredményeit csodálod. Ilyenkor azután akaratlanul kedves hazádra emlékezel, és szent hévvel eltelvén kebled, ha közönyös valál, leszesz rész­vevő, ha rest valál, leszesz tevékeny, ha hideg polgár

Next

/
Oldalképek
Tartalom