Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 147 — ő a haza földében szinte gyökeret ver? Semmi egyéb mint a földbirtok. S kérdem én, hol van Európában oly világosodott, türelmes, s valóban nemzeti papság mint nálunk, és főleg olyan, mely házi erényein tul oly buz­gón teljesiti hazafiúi kötelességeit ? A legközelebb mult évek eseményei nem bizonyiták-e be, hogy őket az első hely nemcsak törvényes udvariasságból, de érdemnél fogva megilleti ? Ezért tartanám politikai roppant bűnnek, ha egy hajdani iskola emberei, helyzetünk sajátságát s a tények hatalmát nem fontolva meg, gyakorlatiatlan rendszerek után vakon rohanva, idétlen inditványok által megbénítani akarnák azon testületnek munkásságát, mely jelen szer­kezetében a szabadság, függetlenség s nemzetiség terjesz­tésének legfontosabb elemét képezheti. Nem kell elfelej­tenünk azt mi van, azért a mi lehetne; könnyű egy ide­ális államot alkotni, melyben minden logikai, rendszeres, symmetrikus, egyező az ész hideg szabályaival; tartani s egyenlősiteni könnyű, példa rá a nyugtalan s békózott Francziaország; igazítgatni okosabb, bizonyítja a dicső és szabad Anglia. Általában, kíméljétek, mint ereklyét, az ősi alkot­mány minden fenmaradt töredékét, még azt is mi jelen­téktelennek látszik, ez is egy darabka azon szent épü­letből, melyben szabadságunk s rokontalan nemze­tiségünk megélt. A legkisebb várrom, a leghitványabb kolostor-omladék a régi magyar világra kegyelettel em­lékeztet; tartsátok fel az ártatlan helybeli kiváltságokat, szokásokat, formákat, elnevezéseket, mind ezek mind megannyi történeti fonalak, melyek állandó kapcsolatban tartják a jelent azon múlttal, mely hazánk egykori belső, testvéri egységére emlékeztet nemcsak minmagunkat, hanem a többi fajokat is. Óvakodjatok tulnyomóságra 10 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom