Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

legalább a fajok felsőbb osztályát a birodalmi tanács által germanisálni óhajtják, de a fejedelemnek czélja csak magasb lehet, t. i. népei bizodalmát megnyerni, mi föl­tétele a békés uralkodásnak. Eszköznek hibás, feladat­nak lehetetlen országokat s népeket kényszeríteni, hogy nemzeti sajátságukból kivetkőzve egy kiválasztott faj typusát öltsék magukra; épen megfordítva a fejedelem valóban roppant, de szükséges föladása külön-külön iden­tificálni magát mind azon népekkel, melyeknek uralko­dója. Miért van, hogy Ferencz József magát csupán ausztriai s német császárnak látszik érezni? Ez adhatja neki a nevet, de a hatalmat nem, ezt ott kell keresnie hol van, mint császár feltalálja a német- szláv tarto­mányokban, mint király Magyarországban. Ha ő meg­testesülése lesz a dynastikus, német és magyar, e hár­mas mély értelmű szövetségnek, trónja erősebb lesz, mint volt valaha, s általa a birodalomnak heterogenei­tásból származó belső és ép azért nagy gyöngesége örökre s gyökeresen meg fogott orvosoltatni. Ha a birodalmi tanácsnak, mint politikai gondolat­nak theoriában képtelenségét a fejedelem nem hinné, ott van az a gyakorlatban, hibás voltáról ez meggyőz­heti. Ausztria 34 milliónyi népéből ott alig gyűlt össze 13 millió, a gép meg sem indult, s már is minden más elvet háttérbe szorítnak a nemzetiségi vetélkedések. Vegyük föl az esetet, hogy a már ott lévő németekhez, csehekhez, lengyelekhez, még a magyarok, horvátok, szerbek, oláhok, tótok, ruthénok és olaszok járulnak, már e nevek magok mondják, hogy ily országgyűlés nem volt a földön, de ilyen nem is tanácskozhatik em­berek közt. E mozaikszerű gyűlésnek következő ered­ményei kiszámíthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom