Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

80 nemeseinek neveztettek (nobiles ecclesiarutn, nobiles praediales.) Ezektől különböztek a zászlós-urak fegyveres szolgái, szabad jobbágyai (servientes libertini dominorum.) Azonban utóbb a bandériumok megszűnvén, a szabad jobbágyok hadiszolgálata is megszűnt, sőt egyházi-nememesek is kevesen maradtak, a) Az egyház-nemesek annyiban hasonlók voltak az ország nemesseihez, a mennyiben telkeik után semmi adót nem fizettek, de a mult század közepén nem csak adó, hanem katonáskodás alá is jutottak, vámoktól és katona szállásolástól is mentesek voltak. Pereik és egyébb ügyeik elintézésére külön székeik voltak, b) a) Az esztergami érsek egyház-nemesei Vajkán, Érsekiélen Verebélyen és Szent-Györgyön, a győri püspökéi Vecsén, a i-yőri káptalané Bácsán vannak, a zágrábi püspöknak valamint a pannonhalmi apátnak szinte vannak egyház-nemeseik. b) Frank I. Rész 67. §. 83. §. Szabadosok, (Honoratiorok.) A szabadosok (libertini) ellentétben a szabadokkal, milyenek voltak a beédesgetett, bevándorlott szabad idegenek — olyanok voltak, kik a földdel együtt mint a parasztok nem adattak, de mégis urok hatalma alá tartoztak és semmi szabadközség tagjai nem voltak. Széles értelemben szabadosok voltak, de csak birtokjogra nézve — a nemtelen atyától, de nemes anyától származottak, (agiles) a mennyiben egyébként nemesi birtokképességgel nem bírván, ezt anyai Örökségi javakra nézve élvezték; azonban köz jogi jelentőségök soha sem voll. A „Honoratiorok" közé soroztattak ujabb szokásos elnevezés szerint a köz- és magánhivatalnokok, a különbféle vallásfelekezetek lelkészei, oklevelesek, tanitók, művészek és kereskedők.