Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

81 IX. FEJEZET. A paraszt rend. 84. §. A jobbágyokról. Kik az ország állandó lakosai közül a fennebbi osztályokhoz nem tartoznak, azokat általában a földmi velői osztályhoz ; paraszt rendek (nem lealázó értelemben —) lehet sorozni. E rendnek kiváló része, a volt jobbágyság, vagy is a régibb időkbeni tulajdonképeni földmivelo osztály. A jobbágyság a harczias kor természete szerint vagy meghóditott emberekből, kiket a győzelem itt talált, vagy később olyanokból, kik tanácsosabbnak tárták magokat önfentartásnk végett mások uralma alá vetni, származott. Az ily szolgáknak, földmivelo parasztoknak, —ellentétben a jobbágyokkal és vendégnépekkel, a legrégibb elnevezés szerint, kik szabadon költözhettek és királyi levelek vagy szerződések mellet több földet birva kevesebb szolgálatokat is tettek: — sorsuk eleve, sőt utóbb is igen sanyarú volt, mert a földhöz ragadtak voltak, szabadon a földdel együtt adattak vétettek; azonban már szent István alatt a) tiltva volt a szabadon bocsátott szolgákat újra szolgaságba dönteni.— Idő folytával a szolgák bizonyos feltételek mellett szabadságot nyertek, b) szolgálatuk neme és mértéke állandó lett, és igy a szabademberek új osztálya keletkezett, az örökös jobbágyoké, c) a kiket a földdel vagya nélkül, csak szabadságuk mellett lehetett eladni, d) Ellenben a jobbágyokat I. Lajos a szokott szolgálaton felül a földesúri kilenczedre szorította; okul adatván ,.hogy az urak hivebben szolgálhassanak" e). De majd ujabb és Magyarorsz. közjoga g