Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

74 most is megvannak, egyház-pártfogási joggal birnak lelkészeik megválasztásában; a vám, rév és harmincad alól a király városi polgárok 1848 előtt ki voltak véve e), ezen s az egyes polgárok előbbi hasonló előjogaik ujabb törvények által nagy részben megszüntettek. Ujabb törvény szerinti állásuk az 1848. 23. t. cz. által szabályoztattak. f) A bányavárosok a mennyiben nem egyszersmind kir. városok, hanem csupán kiváltságos mezővárosok; közjogi jelentőséggel nem birnak ; ezekről azt, hogy a katona szállástól mentek voltak, s többféle kiváló jogokkal birtak, sőt a bányamivelés tekintetéből külön bányahatóság alá tartoztak, megemliteni elegendő, g) a) A szabad királyi városok eredetéről 1. Perger id. munkájában XXI. fej. b) 1715. 36. c) 1542. 33. d) 1687. 17.—1715. 107. 108. 109. -1751. 27.—1791. 30. e) 1848. 8. f) 1848.23. g) 1553. 29.—1635. 53.—1723. 3. VII. FEJEZET. A többi nemes közönségek. 78. §. A szabadkerületek osztályz[a t a; és különösen I.) a turopolyai nemes kerület. II.) a jászkun kerület. Mielőtt a szabadkerületek egyenkinti leirását megkisértenok, szükség azoknak osztályzatát ismernünk. Eloszlanak törvényeink szerint négy osztályra; 1) olyanokra, melyeknek egyes lakosai is személyesen nemesek; 2) melyeknk lakosai összesen véve tesznek egy nemes embert, s különös portával (területtel), saját a vármegyéktől független tiszti karral és országgyűlési üléssel és szavazattal birnak; 3) olyanokra, melyek tulajdon portákkal és