Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)
III. Könyv. Az ország lakosai
73 VI. FEJEZET. A szabad királyi városokról. 77. §. Eredetök és jogaik. Az ország azon részeiben, melyek egykor római birtokok voltak, már az időben léteztek városok (Urbes), melyek némelyike nevét ismegtartá, mintp. o. Sabaria (Szombathely). Városok a magyarok alatt is keletkeztek, mintegy falakkal bekerített helyek, az ipar és kereskedés védelmére. Némelyek később a püspöki vagy királyi székhely hozzájárultával emelkedtek ; különös kiváltságos jogokkal felruháztattak és szabad királyi városokká lettek, a) A királyi városok ujabb jelentőségokben királyi kiváltságnál fogva saját törvényhatósággal bírnak, a jobbágyi viszonyba nem estek, sőt magok a királyi városok mint egyes nemesek földesúri jogok élvezetében voltak, és csak a király tekintetett földesuruknak, b) Nemesi javak bírására is képesittettek, de sok fekvő jószágokat szerezniök törvény által megtiltatott, nehogy a jószágok holt kezekbe összehalmoztassanak. c) Főjoguk, hogy az országgyűlésen mint negyedik rend szavazattal birnak, és pedig azelőtt minden szabad kir. városok együttvéve tekintettek; ezen azonban az 1848diki országgyűlés az 5-dik czikkben tetemes változásokat tett. Az 1687.17.t.czben a királyi városok számának szaporítása ellen óvás tétetik, és a királyi várossá em^lt közönség, a törvényczikkekbei beigtatás nélkül, országgyűlési jogába nem léphetett, d) Ide járul még, hogy az örökös nélküli polgárok vagyona a királyi városra szállott,az úgynevezett regálék, vagy kisebb királyi haszonvételek, mint korcsma, mészárszék, vám, révjog gyakorlatában a királyi városok még