Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

55 III. FEJEZET. A karok és rendekről különösen és pedig a főpapokról. 59. §. A főpapok, közös és különös jogaik. Magyarországban a klérus más katholicus országok példájára fő- és alsóbb rendű papságra oszlik. A fő vagy „major clerus "hoz tartoznak az érsekek, megyés és czimzetes püspökök, vagy is választottak „electi," apátok és prépostok, a szerzetesekéit is ide értve. A többiek a kisebb vagy is alsóbb (minor clerus) papsághoz tartoznak. Közös jogaik, az egyháziakat ide nem értve abban állnak, hogy ők a nemesi jogok teljes élvezetében állottak, és jószágaikat mindég királyi „collatio" utján nemesi teljes joggal birják. b) Különös jogaik, hogy az országgyűlésen az érsekek, püspökök, a zágrábi nagypréposttal mint az auraniai perjel utódjával, ugyszinte a birtokos apátok és prépostok is, vagyis azok, kiknek ebbeli állásukhoz alapitott jószágok is tartoznak , személyesen részt vehetnek; haladéki joggal birnak, miszerint t. i. a püspökségi jószágok átvételétől 1. év alatt azok iránt a biróságok előtt felelni nem tartoznak; eskü helyett csak lelkismeretök tisztaságára (ad puritat e m conscientiae) hivatkoznak; a mi a kisebb papságra is átment. A nagyobb főpapok saját pecsétjök alatt vallanak ügyvédet. — Es voltak egyéb a magánjogba eső előjogaik is. A dézma azonban az 1848-i 13. t. cz. által a főpapok arróli nagylelkű lemondása folytán megszűnt. a) I. K. 12. b) II. R. 49.