Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)
III. Könyv. Az ország lakosai
56 60. §. A primás külön jogai. Az esztergomi érseknek, mint országunk prímásának és az apostoli szék született követének főjoga, a királyokat és királynékat a sz. koronával megkoronázni. 0 a király fő és titkos kanczellárja, és ennélfogva a kettős kir. pecsét, melylyel szoktak nemesi levelek kiadatni, nála tartatik. — O a törvényekben „Personalis praesentia Regia" királyi személyes jelenlét czimmel jelenkezik; mi oda mutat, hogy a királyi udvar főitélőszékét is képviselte, de ezen minőség némely irók szerint az országbírót illette; a czim utóbb a királyi személynökre , mint az itélőszékeken a királyi jelenlét helytartójára ment át. A primás Esztergomvármegye örökös főispánja, I. Lajos és Mária királyné ideje óta. 1715 óta pedig herczegi czimmel díszlik. Szent István lovag-rendének praelatusa; egyik az ország rendes birái közül; és ezen minősége abban jelenkezik, hogy a hétszemélyes fotörvényszéknél közbiró, a kir. táblához pedig két táblabírót nevez ki, kik azonban a kir. kincstárból fizettetnek. 0 a magyar kir. helytartó-tanács tagja. — Régi időkben felvigyázó volt a pénzverő-házakra, és ennélfogva a vert arany és ezüstből márkájától V48 részt kapott, és bár ebbeli hivatala rég megszűnt, mégis mintegy 12—18000 frtot jövedelmez; megszűnt végre a főkáptalani (Archi Capellani) hivatala is. a) a) Fényes id. műnk. 50. §. 61. §. Egyéb főpapok külön jogai. Az esztergomi érsek után az erdélyi r. kath. püspöknek, ki szinte a magyar egyházi főrendhez számíttatik, legtöbb előjogai vannak : mert a törvények szerint ő az erdélyi főkormányszék tanácsosa, 7 valóságos kanonokot tetszése szerint nevez, valamint a fő kath. gymnasiumban