Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

54 jószáguk nincsen; 6) ha törvényes idézésre meg nem jelenik, és a biró ellene nyomozólevelet bocsátott ki; 7) váltó liamisitás miatt, a) Tartozik a nemes ember nem csak régi törvényeink szerint 1) kereskedést űzve harminczadot fizetni, 2) városi telket birva minden közterheket viselni, 3) jobbágy telekről papnak tizedet, földes urnák kilenczedet adni és minden egyébb törvényes szolgálatot megtenni, hanem ujabb törvények szerint jobbágy-telek után, kivéve az épületeket, nem különben közlegeló', faizás és nádlás után járó házi, és hadi adót fizetni, a hadfogadásit kivéve; legújabban azonban az adózási kötelesség tekintetében kivételnek helye nincsen, b) a) 1844. 6. 28. b) 1848. 8. 23. 27. §. 2. —Ezekről bővebben Frank közigazság törvénye I. r. 60. 61. §. 58. §. 2) Egyébb nem sarkalatos személyi és vagyoni jog aik. Egyéb nem sarkalatos jogaik a nemeseknek személyileg: hogy ők törvényeinkben a „szent korona tagjainak" neveztetnek és saját törvényhatósággal bírnak, és csak az általuk törvényesen megválasztott tisztikar alatt állanak : hogy vagy személyesen vagy küldötteik által az országgyűlésen jelen vannak, vám- rév- bértől stb. mentesek; egyedül bírtak joggal nemesi jószágok bírására. Az itt előszámlált, valamint egyébb vagyoni jogaik, másként földesúri jogaik, jobbára kevés kivétellel; földesúri hatóságuk pedig, mely különös kiváltságnál fogva bűnügyekben a halál büntetés kimondásáig is kiterjedett, teljesen megszűnt, a) a) 1844. 4. és 1848. 8. 9. 11. törv. czik.