Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

50 51. §. A magyar nemesség kezdete. A nemesség eredete egykorú magával nemzetünkkel. Mert eleink, míglen közös fejedelem nélkül szövetségben éltek, mást a katonai állapoton kívül alig ismertekés a vajdák vagy vezéreken kívül semmi más örökös nemesség eszméjével nem bírtak, a mint az első szerződés Ill-ik pontja tanusitja. a) Ezen vajdák vagy vezéreknek ennek alapján azután is kiváló állás jutott. a) Bevezetés IV. alatt. Egyébb osztályok, rendek 52. §. A monarchiái állapot azonban már többet kívánt. Tudjuk ugyan is, hogy a mint eleink ősi hazájokból megindultak, a névtelen jegyző szerint elhatározták: „hogy a mit közös erővel együtt szerzendenek, abból közülök senki kizárva ne legyen." tehát azt, mit így együtt szerzettek, megosztották, és az ilykép szerzett javakat az akkori Európában annyira divatozott hűbéri rendszerhez hasonlólag, bizonyos szolgálatok, főleg katonáskodás feltétele alatt szétdar abolták, az ezek birtokosain kivül azonban valóságos szolgák is léteztek. a) Azok, kik sem teljesen szolgai, sem teljesen szabad állással nem bírtak és a nekik adott földnek csak haszonvevői voltak és pedig bizonyos feltételek alatt, alkották az úgynevezett „conditionariusokat" parasztokat; ezeknek száma már a vezérek alatt tetemes volt, a mint sz. István különbféle alapító oklevelei tanúsítják; egyszersmind azt is, hogy ezek nem mind sz. István idejében keletkeztek, a) a) Perger János: A magyar és hazája régente. Pest 1831XVIII. Fejez. 53. §. Országnagyok, lovagi rend (equestris ordo) és főpapok, Az országnagyok, most ország zászlósai vagy közzászlósok, régente a hét fővezér nemzetségéből származtak.