Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

51 az u. n. lovagi rend „equestris ordo" magyarvérü katonáktól, kiknek száma aztán a bevándorlóit és meghonosodott főbb idegenek által időjártával megszaporodott. A főpapok a keresztény hitnek az országba bevételével egyeredetüek. Ezeket szent István különböző czimek alatt kitűnő méltóságokra és az ország legelső osztályi fokára emelte, és ezek már az ő idejében a király és országgyűlésében hatályos részvétre érdemesittettek. 54. §. Szabad királyi városok. Már Geiza, utána szent István idejében sok kézműves és mesterember vándorolt és hivatott be az országba, a kik főleg a királyi várak körüli helységekben telepedtek le, és régen „HospitesRegii" nevezet alalt tűnnek elő. Ezek közül sokan a földmivelésre adták magokat, és ez által a parasztok vagy conditionatusok számát gyarapították, mások kereskedéssel foglalkoztak, legtöbben azonban később megvagyonosodván, nehogy mások szolgáivá sülyedjenek, egész községökre, melyben laktanak, szabadsági kiváltságot nyertek, melynélfogva községök némi kiváló jogokkal és mentességekkel is felruháztatván, a vár birájának bírósága alól kivétettek, és szabad „villa" nevezet alájöttek. Ily „libera villák" már szent István idejében említetnek, és igy méltán annak idejéből származtatnak. így Fehérvár már akkor, de I. András pénzein is ,;Civitas Regia" „királyi város"nak neveztetik. Annak, hogy az ország rendéi közé bevétettek,első nyoma van Zsigmond II. végzeményében. Az országgyülésrei meghívásuk gyakorlatát pedig V. László, Hollós Mátyás, II. Ulászló és azótai királyok meghívó levelei tanúsítják. 55. §. A karok és rendek nemessége egyenlő, és a hűbéri rendszerből nem származik. Ha bár a karok és rendek közt rangra nézve különbség létez, tekintve a sort melyben említtetnek, nemesi sza4*