Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)
II. Könyv. A magyar király
43 A királynék, vagy is a királyok nejei a házasság által a kormányzat részvétébe ugyan nem bocsátatnak, de a királyi felség rangját és czimét élvezik, és ebbéli állásuk országszertei tisztelete tekintetében hazánk, más nemzeteket a történet tanúsítása szerint fölülmulta. Az anyakirálynék és a királynék némi közhatalmi jogokat is gyakoroltak a történet tanusitása szerint, bizonyos korlátok közt, a mennyire azt a király kegyelete engedte, vagy pedig a királynak ifjú kora magával hozta, ez utóbbi minőség azonban, a királynék gyámjogaikat illetőleg, alább fog előjönni. — Az előlnevezett jogaikra nézve voltak királynő zászlósai, kiknek neveik a régi oklevelekben előfordulnak, igy Erzsébet öreg királyné és V. István özvegyének Posega megyében fekvő berzenczei birtok eladását megcrősitő oklevelében a királynő zászlósai felsoroltatnak. — A királynék továbbá, ugy az anya királynő, mint a király neje, másként ifjabb királyné, törvényeink a) és okleveleink tanusitása szerint terjedelmes jószágokkal birtak, mellyéknek egy része magához a királynői méltósághoz volt kötve, némi része annak javadalmához, jegybéréhez, némi része a királyok ajándékozásából, vagy vétel utján biratott. Ezt leginkább tanúsítja Máriának, IV. Béla király nejének oklevele, bizonyos földről „melly nékünk, de nem a királynéságnak (Reginatui) adományoztatott, a király beleegyezésével adtuk adományoztuk" és azon adományoknak, — mellyek Gizelától, szent István nejétől, valamint Aclelhaid szent László nejétől származtak és millyenek Máriáig II.Lajos nejéig az oklevelekben előfordulnak,— tárgyát szabad rendelkezés alá eső jószágok tevék, a király beleegyezése vagy jóváhagyásával. a) 1439. 23. 24.-1527. 4.-1536.'44.-1537. 20.—1542.10. és 11.—1542. Pos. 6. 1543. 8.—1545. 16. b) Pray Hyer. Huog. P. I. p. 272.274. Schmidt agr. Epist. P. I. pag. 101. 219. stb. 43. §. Jelen jegybérük és udvaruk. Magyarországban királynéi (reginalis) javakat nem isinerünk, de illyeneket őseink sem ismertek ; hogy a