Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

30 mindig kizárják. Ha pedig az egész ausztriai háznak mind férfi mind nő tagjai kihalnának, akkor a szabad királyválasztási jog az ország rendéire visszaszáll. Innét következik, hogy a kit ezen örökösödési rend szerint a királyi szék illet, azt az előd király kihalta után azonnal a korona is, és az országlati jog a törvényes feltételek mellett megilleti. II- or. A keresztény katholica vallás az uralkodóban a főfeltételek egyike. III- or. Magyarország és kapcsolt részeinek, mindazoknak, melyek a magyar szent korona alá tartoznak, az Ausztria örökös tartományaivali szoros Összekötetése az uralkodó Habsburg-Lotharingiai családban és oszthatlansága megállapíttatik, de az országnak a többi birodalmi tartományoktóli függetlensége is fentartatik, a mint ugyanez a törvények által világosan kiköttetett, a) a) 1723. 1. 2. 3. 1687. 2. 3. 1715. 2. 3. Jegyzet. E fejezetben mondottakra nézve tüzetesen vonatkozik Gr. Cziráky Antal e czimü munkája : Disquisitio Historica de modo consequendi summum Impérium in Hung. Budae 1820. II. FEJEZET. A magyar királyok koronázásáról. 25. §. A koronázás. A magyarok, vezéreik alatti időben fővezéröket, fejedelmöket más harczias népek szokása szerint paizsra, pánczélra ültetve felemelték. — Ezt követte aztán a koronázási szertartás, mely sz. István idejével egykorú, a ki is felvévén a királyi czimet nagy számú rendek jelenlétében, Hartvik és több irók, s oklevelek tanusitása, és az egyhangú hagyomány szerint, megkoronáztatott. Hogy ez időtől fogva a koronázás a magyaroknál lényeges kellékké vált, bár erre nézve mindjárt szt. Istvántól vagy közel utána törvényt nem idézhetünk, mind a mellett méltán állithatjuk; mert tanusitja ezt a koronázásnak kirá-