Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

28 csak a fiörökösök trtendők; mert azon záradék „ha a király halála fi örökösnélkül történnék" az ausztriai házzal kötött minden „conventiókban" benfoglaltatik, igy a nádori hivatalról szóllól. Mátyás alatt kelt czikk 1485ről, nagyaink ősi szokásából azt mondja: „ha valaha a király magszakadása történnék (magszakadás alatt pedig csak a finemzedékre czéloz törvényi értelemben a) anádor uj király megválasztására országgyűlést hirdessen," honnét kitűnik, hogy Mátyásnak törvényes örököse nem lévén, a választási jog az ország rendéire visszaesett, b) a) 1435. 17—1486. 26. I. r. 22. b) 1490i. Decretum Confirmatorium. 22. §. I. József koráig a választás természete; később I. Leopold korszaka. A szabad választás a már megválasztottnak családjából, illetőleg örökösei kőző], feljogositá a nemzetet bármelyik férfiút megválasztani, elsőszülöttségre vagy idősségrei tekintet nélkül, a mint ezt a történet I. József koráig igazolja. Az ezen határozatlan választási rendszerből eredhető zavarok és országlatközti mindenkor veszélyes időköz eltávolítása éredekében királyaink I. Ferdinándtól I Józsefig, elsőszülött figyermekeiket vagy legközelebbi örököseiket az országgyűlés előleges beleegyezésével mintegy megválasztva megkoronáztatták, a) Ezen intézkedés azonban a jogosítottaknak egymásközti és az országban a pártoknak viszályait el nem távolithatta, mit belátván az ország, 1687. évben elődeink összegyűltek és I. Leopoldnak, érdemei jutalmául, miután az ország a török járomtól alatta szabadult meg, azt ígérték és fogadták, hogy ezután nem mást, mint az ő finemü elsőszülöttjét ismerendik jövő örök időkre királyuk és uroknak; és ejogaférfi lemenő ág magszakadása esetére a Habsburg- családnak akkor Spanyolországban fenállott legöregebbik ágára is kiterjesztetett, b) Ezáltal az örökösödési rend a nők kizárásával és pedig ág