Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

27 folytán, az uj királyt kikiáltották és a nemzet elfogadta, a mint a történetek mutatják. P. o. Árpádot legifjabb fia Zoltán követte, szent István Péternek utódjául leendő elvállalása tekintetében a püspökökkel és főurakkal tanácskozott, Salamonnak András király fiának koronázásához nagybátyjának beegyezése is járult, I. Geizát, nem fia Kálmán, hanem testvére László követte közvetlenül a királyságban, Végre annak, hogy midőn a királyi családban több fiörökös volt, ezek a korona felett egymáskózt viaskodtak, okát csak ott találhatjuk fel, hogy az örökösödési rend meghatározva nem volt. 20. §. A vegyes korszakban. Kihalván Árpád nemzetsége, s a nemzet még bizonyos vérhez sem lévén kötve: teljesen szabad választásjogot gyakorolt, és ez uton nyerte meg III. András kihalása után az anjoui házból származott Róbert Károly a magyar koronát a Rákos mezején, a nemzet egyhangú felkiáltása által, és nemcsak saját személyére de utódaira nézve is az 13?7.ésl338. évi országgyűlési okmány szerint a) a hol csupán az utódokról van említés a nélkül, hogy az örökösödés rendé meghatároztatnék. Hasonlólag jutottak Zsigmond és Albert ausztriai \ezér a királyi polczra, a nemzet beleegyezésével, örököseikkel együtt. 21. §. Az ausztriai korszakban. I. Ferdinánd nem házasság, hanem törvényes választás utján, mely 1526-ban Pozsonyban történt, és a budai országgyűlésen is megerősittetett, jutott a magyar királyszékre, és pedig örököseivel együtt, a mint az 1528. 2. és 1547. 5. t. czikkek is tanúsítják. Hogy az örökösödés, rendé tekintetében még megállapítva nem jelentkezik, az igaz , és hogy néha nők is királyokká let'ek, abból a netán ezekre is kiterjesztett örökösödési rendet következtetni nem lehet. Sőt ha örökösökről volt szó,