Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

9 Silezia és egyébb tartományokkal kötött, szinte közjogi érdekeket foglalnak magukban. XIV. F. Királyi intézvények, leiratok. A királyi hatalomnak kizárólag fentartott tárgyak (reservata)feletti legfelsőbb határozványok, intézvények, leiratok, melyek tárgyukhoz képest különbféle elnevezéssel bírnak, szinte érdekes közjogi anyagot szolgáltatnak. Például a bánya, pénzverési, só, harminczad, posta ügyekben; az úgynevezett „Reguláméntum Militare" Maria Thereziától 1762-dik évről; utasitások a kormányszékekhez, törvényhatóságokhoz , az udvari kincstárhoz és a főispány okhoz u. n. „Ratio educationis publicae" „a köznevelés és oktatás iránt" stb. XV. G. Az országos szokások, élés és gyakorlat. Elődeinktől és nagyainktól hagyományos szokásként átszármazott, és élés s gyakorlat által megalapított közjogi szokásaink is elvekként szolgálnak ; — mert a hon legfontosabb dolgaiban, például a királyok és királynék koronázását, országgyűléseket, a kir. végzemények és oklevelek kiadását illetőleg irott törvényeink nem lévén csak az ős szokásokat követjük; és az ezekbeni élés és gyakorlat által megalapitott szabályok azok, melyek törvényeinkben és a királyi koronázási hitlevelekben régi, jó és jóváhagyott szokásokként (antiquae, bonae, et a pprobatae Consvetudines) emiitettnek. XVI. Közönséges kútfők. Az egyetemes közjog, a nemzetközi jog, az egyházi jog, a történet, oklevél, és régiségtudomány; a magyar jog egyébb részei-