Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

10 A közönséges kútfők (1. elől V. alatt) közé tartozik az egyetemes közjog, (Jus Publicum Universale) mert ez a közjognak az ész által megalapított általános elveit adja elő, melyek bármily állam positiv közjogában a körülményekhez idomítva kisebb nagyobb mértékben jelenkeznek; ugy szinte A nemzetközi Jog (jus Gentium) és pedig ugy a természeti, mint a positiv is. Továbbá: Az egyházi vagy canon-jog; melyet a catholicus világ általában követ és mely reánk magyarokra nézve már azért is jelentőséggel bír, mivel annak sok elvei első törvényeinkbe bevétettek a) de csak annyiban, mennyiben az ország függetlenségével és szabadságaival, a hazai törvényekkel, a király és ország valamint a törvényes vallásfelekezetek jogaival nem ellenkezik. A történet tudomány nem csekély világot áraszt a közjogi intézmények keletkezése és kifejlődésére nézve, a mennyiben a közjogi intézmények keletkezésének, megalapításának, és kifejlődésének vagy változtának történeti okait tanúsítja, és e tekintetben a világtörténet, valamint főleg saját nemzetünk története kútfőivel és segédeszközeivel egyetemben, ha mindkettő egyszersmind az oknyomozó módszert követi, a közjognak hatályos szolgálatot tehet; ugy szinte az oklevéltudomány „Diplomatica" mely régi oklevelek, diplomák ismeretét adja elő, végre a régiségtudomány, a mennyiben jogi intézményekre vonatkozik. A hazai törvény egyébb részei, mint a magánj og, honi egyházijog a közjoggal szoros összeköttetésben áll, a mennyiben t. i. főleg nálunk Magvarországban a közjogi életet és viszonyt mintegy kiegészíti, az országgyűlési naplók, adatok, egyes gyűlések tuodományos leírásaik Jegy-