Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

7 módja és idejéről szól, az utolsó pedig az 1827. 4. t cz. által megujitva a készpénzbeli és természetbeni adó és kntona­ujonczok megajánlási jogát kizárólagosan országgyűlési jognak nyilvánítja. És az 179°/, 10-dik czikkben Magyar­ország közjogi állása legtökéletesebben vaa formulázva. Ama kérdésre, váljon az I. R 9-ik czime alaptörvény-e? vagy sem ? azt felelhetni: hogy bár az imént idézett czim a nemesek sarkalatos jogait foglalja magában, és az 1741. 8. t« cz. nyomán jobbára az alaptörvények közé sorozta­tik, azonban tekintve hogy ezen sarkalatos jogok a tör­vényczikkelyekben szétszórva előfordulnak, és mint a ne­mesi szabadságok, általában az alaptörvényekben megem­litvék: az imént hivatkozott I. R. 9. czime inkább e ne­mesi előjogok felsorolását de nem egyszersmind szentesité­sét tartalmazván, alaki tekintetből az alaptörvények kútfői közé nem sorozható, a) 1825. 3. XI. B. A polgári törvények. C. Verbőczy hármaskönyve. A mennyiben magyar közjogunk a polgári egyébb magánjogi törvényekkel szoros összefüggésben van, és sok magánjogi törvények a közjogból és viszont erednek, az ország egyébb törvényei is kisebb nagyobb mértékben a közjog saját kútfőiként jelenkeznek. így például egyház­nagyaink magánjogi állását, valamint országnagyaink stb. jogait és kötelességeit magánjogi tekintetben azoknak közjogi állásából kell következtetnünk és viszont, stb. Verbőczy István „Hármas könyvét" mely főleg Magyarország törvényes szokásait tartalmazza, szinte a saját kútfők közé sorozhatjuk; mivel a szorgalmas gyűjtő

Next

/
Oldalképek
Tartalom