Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

7 módja és idejéről szól, az utolsó pedig az 1827. 4. t cz. által megujitva a készpénzbeli és természetbeni adó és kntonaujonczok megajánlási jogát kizárólagosan országgyűlési jognak nyilvánítja. És az 179°/, 10-dik czikkben Magyarország közjogi állása legtökéletesebben vaa formulázva. Ama kérdésre, váljon az I. R 9-ik czime alaptörvény-e? vagy sem ? azt felelhetni: hogy bár az imént idézett czim a nemesek sarkalatos jogait foglalja magában, és az 1741. 8. t« cz. nyomán jobbára az alaptörvények közé soroztatik, azonban tekintve hogy ezen sarkalatos jogok a törvényczikkelyekben szétszórva előfordulnak, és mint a nemesi szabadságok, általában az alaptörvényekben megemlitvék: az imént hivatkozott I. R. 9. czime inkább e nemesi előjogok felsorolását de nem egyszersmind szentesitését tartalmazván, alaki tekintetből az alaptörvények kútfői közé nem sorozható, a) 1825. 3. XI. B. A polgári törvények. C. Verbőczy hármaskönyve. A mennyiben magyar közjogunk a polgári egyébb magánjogi törvényekkel szoros összefüggésben van, és sok magánjogi törvények a közjogból és viszont erednek, az ország egyébb törvényei is kisebb nagyobb mértékben a közjog saját kútfőiként jelenkeznek. így például egyháznagyaink magánjogi állását, valamint országnagyaink stb. jogait és kötelességeit magánjogi tekintetben azoknak közjogi állásából kell következtetnünk és viszont, stb. Verbőczy István „Hármas könyvét" mely főleg Magyarország törvényes szokásait tartalmazza, szinte a saját kútfők közé sorozhatjuk; mivel a szorgalmas gyűjtő