Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

3 IV. A magyar állani Ősalapjai. A magyar állam ős, legrégibb és első alapjai az ős egyesülési és hódolati szerződésben keresendők, mint ezt már a legrégibb íróknál mint: Constantinus Porphirogenet és Béla névtelen-jegyzőjénél olvassuk. A magyar nemzet elején szövetséges rendszerben a midőn ujabb hazát keresendő Ázsiából mint ős telepéről 7 törzsre oszolva ugyan annyi vezér alatt megindult: egy társulatot alakított némi kormányformával; és fővezért is választott, ki a névtelen jegyző szerint Á1 m o s, s Constantin szerint Árpád annak fia volt. A feltételek, melyeken a hét törzsnemzetségek vezérei és Álmos közt kötött egyesülési-és hódolati-szövetség, vagy is szerződés alapszik, a névtelen jegyző szerint következők voltak: I- ször. Hogy míg ők és utódaik élnek, vezérök mindég Álmos vezér nemzetségéből legyen. II- szor. A mit közös munkával együtt szerzendenek, abból senki közülök ki ne zárassék. III- szor. Hogy azon főszemélyek, kik maguk szabad akaratából Álmost uruknak választották, maguk és gyermekeik, a vezér-tanácsból, és az ország tisztségeiből ki ne zárassanak. IV- er. Hogy ha utódaik közül valaki a vezér személye ellen hűtlen lenne, vagy egyenetlenséget tenne a vezér és annak rokonai közt, az ártalmasnak vére ontassék, mint az '6 vérök ontatott az Almos vezérnek adott eskü alkalmával. V- ör. Hogy ha valaki Álmos vezér,. vagy más főbb személyek utódai közül ezesküjöket és határozataikat megtörni akarja, örökké tartó átok alá vettessék. Mindezekből a magyar alkotmányban utóbb rendsze* 1*