Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

182 A kamarai igazgatás alá tartozó javakra nézve ugyan azon jogai és terhei vannak a kamarának, mellyek a magánosoknak a köztörvény szerint. Ennélfogva a királyi ügyész minden cselekvő és szenvedő jogügyeiben a közönséges törvény alá esik, de vannak némi kiváltságai is. h) Az illető közigazgatási törvényhatóság intézkedései a kameralís javakra is kiterjednek i) a kamarai tisztek az ország törvényei alá tartoznak, k) Mindezekről a magán jog bőven intézkedik. a) 1606. 5. és több más törvények, b) Bővebben gf.Cziráky 717 §. — c) 1608. 5. kor. e. — 1715. 18. - 1723. 16. — 1741. 14. — d) 1741. 14. e) 1715. 36. f) 1622. 25. — 1659. 46. 1681. 37. — g) Fényes id nmnkáj. I. R. 73. §. h) Frank közig, törvénye H. R. 538. §. 1741. 23. i) 1723. 63. 7. §. - k) 1715. 44. 171. §. A bányászati, pénzügyi, só és harminczadi igazgatóság. A bányászati és pénzügyi (monetaria) kormány zás történetünk harmadik korszakából veszi eredetét, noha már I. Károly idejében Körmöczön úgy nevezett pénzügyi főnök „Praefectus monetalis" volt, és azokra ügyelt, kik a pénzt a verdékből összeszedték. — Ezt követte az u. n. Comes Camerarum „Kamara Grófja" és a német elnevezés után a fő Kammergraf. Ez főnöke a Selmeczi bánya igazgatóságnak, melléje több tanácsosok rendelvék. Alatta áll a két alsó kamara, egyik Körmöczön másik Beszterczebányán; és a különbféle bányászati bányatermék beváltó, erdőszeti, pénzverdéi személyzetek és hivatalok. Felső Magyarországban hasonló tekintélylyel áll a szomolnoki és a nagybányai Inspectoratus ésabánátban az oraviczai hasonló szerkezet és személyzettel. Mindezek a rendeleteket a bécsi udvari kamarától veszik. A só és harminczadi jövedelmeket kezellő és