Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)
V. Könyv. Az ország kormányzása
183 különálló felügyelőségek helyett 1846-ban a kormány 11. uj kerületi felügyelőségeket állított fel, mellyek a kir. kamarától függnek, a) a) 1. Fényes id. munkáj. I. R. 73. §. - Gf. Cziráky. 723— V. FEJEZET. Igazságszolgáltatási intézetek. 172. §. A királyi kúria. A királyi kúria vagy is kir. udvari főtörvényszolgáltatási intézet magában foglalja a hét személyes és a királyi táblát és 1840. óta a) a váltó feltörvényszéket, mint külön önállású osztályt, közös levéltárral, és alárendelt hivatalokkal, de külön iktatókkal és segédjeikkel. Fontosabb bírósági ügyeken kivüli tárgyakban mind a három osztály p. o. ha legfelsőbb helyről vélemény kívántatik, összeül; és a közös királyi parancsolatok szinte az egész kúriához intéztetnek. A két külön osztályok ítéletei az úgy nevezett kissebb cancellariából, mely a kir. tábla elnökénél van, a király nevében birói pecsét alatt adatnak ki. A „nagy méltóságú hétszemélyes tábla," melynek mint neve is mutatja, régenten 7. tagja volt, b) utóbbi időben a váltófeltörvényszékieket kivéve 23 tagból állott, öt a főpapokból, köztük a prímás ; 9. a mágnási rendből köztük a nádor, az országbíró és a főtárnok mester, és kilencz a köznemesi rendből, c) Elölülő a nádor és egyszersmind kir. helytartó, d) többnyire az ország bírája, e) és midőn ezek jelen nem lehetnek az ország bárói közül más birói tag, különös kir. felhatalmazás mellett. Az ítélet érvényességére 11 bíró jelenléte szükségeltetik, f) Ha en-