Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

179 nak, — a közgyűlés pedig- a megyei közgyűlésekével, kivéve a be- és kitáblázásokat, továbbá a szoros értelembeni birói eljárási és birói zárkérdéseket. Ülései mind a közgyűlésnek mind a tanácsnak nyilvánosak. A csendet fentartani az elnök kötelessége és e részben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek alatt a nemzetőrség ügyel. Az állandó szakbizottmányok hatósága, milyenek az árvái, gazdasági, szépitési és egyéb bizottmányok, megtartatik; a bizottmányok közvetlenül a tanácscsal, a tanács által pedig a közgyűléssel állnak összefüggésben. 25—28. §. A közgyűlés áll: a városi tisztviselőkből együttvéve ; — elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében a legidosb tanácsbeli. Határozat hozatalára pedig kis városokban legalább 20 — közép városokban legalább 40 tag együttléte szükséges. 29. §. Közgyűlést tartani kell minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkivül többször is, valahányszor ezt vagy a közgyűlés előre megrendeli, vagy a tanács s illetőleg polgármester sürgető körülmények miatt szükségesnek tartja. 169. §. A közigazgatás a szabad kerületekben, községekben. Azokon felül miket fenébb a szabad kerületekre a) nézve elmondottunk, azoknak mint körükben közigazgatósági hatóságoknak ebbéli hatásköre iránt alig van, mi itt tüzetesen megemlitendő volna, és a szabad királyi városokkali hasonlatosságból könnyen kivehető. Ugyan ez áll a nagyobb kisebb mezővárosokra, melyek a mennyiben kiváltságosak, annyiban kiváltságaiknál fogva különböznek azoktól, melyek ilyenekkel nem birnak, és ezeknek szerkezetök ismét az egyébb községekéhez hasonló, melyek megyei s illetőleg szolgabirói igazgatás alatt állnak, b) 12*