Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

180 A községekre nézve még- megjegyeztetik, hogy ezek vagy olyanok, melyek rendezett tanácscsal vagy is első bírósági hatóságiival bírnak, vagy nem. c) A községi választásokra nézve az előbbi modortól eltérőleg az 1848. évi 24. törv. czikk rendeli: hogy A szabad kir. városokról ideiglenesen rendelkező 23-ik törv. czikk, mennyiben a választásokról és képviselőkről szóll, a szepesi XVI. városokra és azon községekre is kiterjesztetik, melyek első bírósági hatósággal ellátott rendezett tanácscsal vagy már bírnak, vagy ennekutána fognak a megyék meghalgatása mellett a ministerium javaslatára ő felsége s illetőleg a kir. helytartó által felruháztatni. A rendezett első bírósági hatóságu községeknek közigazgatási állása a törvény további rendeletéig megtartatott az akkori állapotában. Az első bírósági hatóságu rendezett tanácscsal el nem látott községekben az elöljárók választása iránti ideiglenes intézkedés a megyékre bízatott. a) 1. fennebb 78 -81 §§-okat. b) 1. 85. §, A községek belső igazgatásáról 1. 183% IX. t. cz. — 1840. VII. t. cz. 10. 11. §. — A különbséget a rendezett, és nem rendezett tanácscsal biró községek közt illetőségi tekintetben az 183% XX. t. cz. 3. 4. §. 1840 IX. t. cz. 6. §-a, végre az 1840. XXII. t. cz. alapitá meg; és ily esetekben a fölebbvitel a megyére ment, más esetekben ha csak kiváltságos községek nem voltak, a fölebbvitel az illető uri székekre történt — A földesuri hatóság azonban az 1848. VIII. t. ez. 4. §-a által megszüntetvén, az előbb oda tartozott ügyekről az 1848. XI. t. cz. intézkedik. — A katonai szabad községekről. 1. Fényes id. munk. I. R. 59. §. — 1. 1848. 5. t. cz. 55. §. IV. FEJEZET. A közigazgatási intézetek. 170. §. A magyar kir. ud vari k amara. A kir. kincstár, és a közjövedelmek felügyelete országunk első zsengéjében a tárnokmesterre, utóbb külön kir.