Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

mozdíthatni, le is tartóztatni, és bünperbe idéztetni, helyöket ideiglenesen betölteni, és általában a pénztárak biztositása iránt minden szükséges intézkedéseket megtenni. 17. §. Képviselők választása. A képviselő testület tagjai kijelelés nélkül választatnak. A választás eszközlése, a városnak e czélra kerületekrei felosztása, a szavazatok összeszedése és minden egyéb választás körül előfordulható teendők iránt azon közös gyűlésben tétetik intézkedés, melyben a választók összeírása határoztatik el. 18. 19. §. A törvény további intézkedéséig képviselőül a város bármely telepedett lakosa törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, megválasztható. 20. §. A képviselő testület kis városokban legalább 30, közép városokban legalább 82, nagy városokban legalább 157 tagból áll. 21. §. A képviselők száma a legkisebb számon fölül az állandó lakosok számához képest következőleg emelkedik: a) Kis városban az első 150 számon felül minden 400 lakos után az első 30 képviselőhöz adatik egy képviselő. b) Közép városokban az első 1200 számon fölül minden 800 lakos után az első 82 képviselőhez adatik egy képviselő. e) Nagy városokban az első 30,000 számon felül minden 800 lakos után az első 157 képviselőhez adatik egy képviselő. 22. §. A képviselők a közgyűlésekben személyenkint tanácskozási joggal és határozó szavazattal birnak, 23. §. és minden választásokra a szavazás a választók által titkosan történik. 24. §. A tanács és közgyűlésekről. A tanács a törvény részletes intézkedéséig azon hatósággal ruháztatik fel, melylyel a megyei kis gyűlések bir-