Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

175 nyira, hogy a város ennek jóváhagyása nélkül 50 forintnál többről nem rendelkezhetik. — A külső tanács együtt munkálkodásával választatnak többnyire az országgyűlési követek, s a városi tisztikarból hiányzó egyének és tisztviselők, kik tisztújítás alá esnek. A város ügyei ellátására a fennebb mondott testületeken és egyéneken kivül szolgálnak még az ügy é s z ek , az ur barialis vagy is telek hivatal főnökével a t elekbiróval, alkapitány, adó-, és házi-, valamint gazdálkodási pénz tárnokok, kamarás, alkamarás, árva-hivatal; egyéb tiszti segéd, irodai és szolgálati személyzet. A legfőbb felügyeleti jog azonban O Felségét illeti. Azonban a szabad kir. városok sorsán az 1848. évi 23. t. cz. által tetemes változások szándékoltattak, melye1: a következők. A város mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül a köztörvény szerint igazgatja. 1. §. Személyes és bűnvádi keresetekre, és szolgálati vétségeikre nézve minden a város határában létező egyének és javak, kivéve a megyék székházait és a valóságos katonákat, a városnak mint törvényhatóságnak alá vannak vetve. 2. §. Az alatt még a városok rendezése iránt a törvény intézkedik : következők határoztatnak meg. a) A városok felosztása: A 12,000 lakosnál kevesebbel biró városok kis városoknak, melyekben 12,000 lakosnál több, de 30,000 lakosnál kevesebb van, közép városoknak, és melyekben 30,000 lakosnál több vagyon nagy városoknak neveztetnek. 4. §. b) Tiszt újításokról. Választók. A városnak a nőkön kivül teljes korú, sem gyámi sem atyai sem gazdái hatalom, sem pedig elkövetett hüségtelenség, csempészkedés, rablás, és gyújtogatás miatt fenyíték