Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

176 alatt nem lévő tagjai, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, a következő feltételek alatt: ha a) A város határához tartozó és a telekkönyvben tulajdon vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt oly házat, vagy telket egy év óta birnak, melynek értéke kis városban 300 — közép városban 700 — nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 pengő forint, vagy b) A város határában mint kézművesek, bejegyzett kereskedők, gyárosok egy év óta telepedve vannak, tulajdon műhelylyel, vagy kereskedési teleppel vagy gyárral birnak, és ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Túdorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós-társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40 — közép városban 60 — nagy városban 80 — Pest városban 100 pengő forint házbért fizetnek. d) Ezeken felül mindazok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200 — középvárosban 400 — nagy város 600 — Pest városában 800 pengő forint biztos jövedelmet, keresetök vagy tőke értékök után kimutatni képesek. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is. — 6. §. A 6, §. a) pontjában kiszabott birtokolási idő nem kivántatik meg azon esetben, ha valaki a képesitő ingatlannak birtokába örökség utján jut. 7. §. A választási jogot senkitől, ki a 6. §-ban leirt képességgel bir, megtagadni vagy elvenni, semmi szin alatt nem lehet, 8. §. A 6-dik §-ban körülirt képességgel biró választók a tisztviselőket és városi képviselői-testület tagjait fogják választani a tisztujitó-széken. 9. §. A választási jogot gyakorolni csak személyesen lehet. 10. §.