Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

174 III. FEJEZET. A királyi városi és egyéb közigazgatósági ható s ágo k. 168. §. A királyi városok közigazgatósági hatósága. Minden kir. város mint fenébb érintettük a) saját hatósággal bir, és közügyeit abelsö és külső tanács által igazgatja. A belső' tanács áll egy főbiróból, egy polgármesterből, kapitányból, és a város népességéhez képest 4—12 tanácsnokból. A törvényes ügyek a biró; a politikai és gazdasági ügyek a polgármester által kormányoztatnak, de ez valami fontosat az egész tanács megegyezése és hozzájárulása nélkül nem végezhet. A város kapitánya a rendőrségre, és a tanács végzéseinek végrehajtására ügyel. A külső tanács a polgárok különböző osztályaiból alakittatik össze és a népességhez képest 36—125 tagból áll. E testület főnöke, mely maga-magát választja, a nép szószóló, és tagjai életidejükre választatnak. A tisztnjitás királyi biztos jelenlétében és kijelölése folytán évenkint, vagy minden második harmadik évben, a mint a kiváltság tartja, kir. engedelem mellett tartatik meg. A polgármester, biró, kapitány, a szószólló és a többi tisztek tisztujitás alá esnek, de a tanácsnokok és polgárok hivatala állandó; a tisztujitás mindenkor királyi megerősítés alá terjesztetik. Minden tárgy, mi a város privilégiumát, javait, számadásait , jövedelmeit illeti , jóváhagyás végett a belső tanács által a külső tanács elébe terjesztendő. Javai kezellésében azonban a kir. kamarától függ, elany-