Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

163 lyekben a király maga a biró b) innen adatnak ki a megkegyelmező, szabadmeneti „salvus conductus" pártfogó levelek „litterae protectionales. " Ide tartozik a házasságon kivüli gyermekek törvényesítése, a főgyámság, árvákrai fő felügyelet, gyámatyák rendelése, és az itt elhunyt külföldiek örökségét illető ügyek. A királyi városokat iJlető tárgyak itt határoztatnak el, és a politikaiakkal elegyes kamarai ügyek, mellyekben azonban az udvari cancellaria az udvari kamarával egyetértőleg működik. Az egyetemes rendőrség is általa vezéreltetik, c) Végre a cancellaria a felségi jogok épségére, más részről azonban arra is tartozik ügyeim, „hogy a király nevében semmi, mi az ország törvényeivel ellenkezik, ki ne adassék. " d) A cancellaria határozatai a tárgy különbségéhez képest vagy a jegyzőkönyvnek, vagy pedig az előadványnak felterjesztésével bocsáttattak legfelsőbb jóváhagyás vagy elintézés (Resolutio) alá; ezek fontosabb ügyekben Ő Felsége és a cancellár, másokban 0 Felsége nevében csupán a cancellár aláirásával adattak ki. Első esetben Rescriptumoknak második esetben Decretuoknak mondattak, mindkettőt azonban közönségesen „Mandatum" nevezet alatt ismertük. A cancellaria végre „hiteles hely" "locus credibilis" is; itt tartatnak a királyi könyvek, „libri regia, " mellyek I. Ferdinand óta minden adományi, nemesi s más fontosabb okleveleket magokban foglalván, ezeknek onnét kiadott másolatai az egész országban teljes hitelességüek. —Urbéri és nemességet igazoló perekben a legfelsőbb biróságot gyakorolta. a) 1608. 9. k. e. b) 1715. 17. 3. §. — 1635. 15. 3. — c. ) l. Fényes id. munkája I. R. 55. §. — d) 1543. 31. —- e) Gf. Cziráky 656. §. 11*