Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

142 137. §. Az egyetemről. — Egyéb k a t h. iskolákról. Azokon felül, miket a magyar egyetem „Universitas" iránt a fenebbi §-ban mondottunk, megjegyzendő még : hogy a tanitókat a király nevezi, hogy a tanrendszer feletti és a fegyelmi főfelügyeletet a király a magyar kir. helytartótanács által gyakorolta, hogy az egyetemi törvényhatóságot M. Thereziától nyert kiváltságnál fogva bűnügyekben még pallos jog „jus gladii" is illeti. — Az egyetem ügyét azonban az 1848-ik évi o. gyűlés is gondja alá vette, és a tanitás és tanulás szabadságának elvét felállította, a)] Egyéb kath. iskolák felett, melyeknek némely része királyinak hivatik, a főfelvigyázati' jogot királyaink mindenkor gyakorolták, b) a) 1848. 19. b) 1715. 74. — 1723. 70. V. ö. gr. Cziráky 489-499. §§. 138. §. Az evangelika vallásúak iskoláit illetőleg. A mindkét vallás felekezeti evangelicusok az 1791 -ki 26. t. cz. szerint ujabb, alsóbb-, és a szükséghez képest felsőbb iskolákat is kir. jóváhagyás mellett állithatnak, azokat saját vallású tanítókkal elláthatják, az iskolai és tanrendszert megálapithatják, egyedül a kir. főfelvigyázati jog maradván fen. — Esebben áll autonómiájuk vagyis önállóságuk egy igenis jelentékeny része, a) a) A tanítók és tanulók régibb törvényeken alapuló szabadságaik 1. gr. Cziráky 504. 1. — V ö. 1848. 5. t. cz. 2. §. d).