Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

143 XI. FEJEZET. A hivatalok és méltóságok körüli jog-. 139. §. A köz hivatalok különbféle nemei az országban és azok adási joga. A közhivatalok szükségét az országban indokolni nem szükséges; mert a fővégrehajtó-hatalom csak és főleg az országnak a közhivatalok általi kormányzatában jelenkezik. A közhivatalok, közhatóságok, törvényhatóságok tulajdonképi törvényi elnevezéssel „jurisdictones, magistratis, dicasteria, etc. majd a polgári, majd a közgazdászati, igazságszolgáltatási és katonai ügyekre vonatkoznak. Mások pedig az u. n. municipalis hivatalok, milyenek a megyei, városi, szabadkerületi, és községi, helységi hivatalok, hatóságok. A közhivatalok honunkban vagy közvetlenül a király által, vagy pedig kir. hatalomnál fogva az azzal felruházott egyének, és testületek által adatnak, a) így a nádor és két koronaó'rök választása a kir. kijelölésre szoritattik; más választástól függő hivatalok is közvetve a kir. hatalom ez ágábani részvétét biró férfiak kijelölésétől feltételeztétnek. így a megyében a kijelölés a főispánt illeti, a kir. városokban és egyébb municipiumokban királyi biztos által történik. Azonban e jog gyakorlatát több tekintetekben világos törvények is korlátozzák. így az országzászlósaira b) udvari kanczellárra, c) tárnokmesterre, vagy is a kamara elnökére, a kir. kúria tagjaira d) kir. tanácsosokra és titoknokokra nézve megkívántatik: hogy honfiak és nemesek legyenek, e) A fő tartományi biztos a mágnásokból, az ez alá rendelt tartományi biztosok a nemesi rendből f) neve-