Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

141 mond Budán jeles iskolákot alapított. Mátyás király ritka bőkezűséggel Pozsonyban és Budán főbb iskolákat állított; c) mindez azonban a mohácsi vész áldozata lett. A mohácsi vész után Oláh Miklós primás 1559-ben Nagy-Szombatban I. Ferdinánd egyezésével főiskolát alapított, melyet utódai Pázmán, Lippai és Lózsi gyarapították. Pázmán Péter jelesen a nagy-szombati egyetemet alapította 100,000 rhénes ft tőkével, az alapítványi oklevél II. Ferdinánd által jóváhagyatott 1635-ben ; a többi kettő az alapot egyenkint 15 ezerrel növelvén, a jogi tanszékeket is felállították. E példát több nagyaink akadémiák, gymnasiumok s többféle iskolai intézetek alapításával vetélkedve követték, de mindenkor királyi nyílt jóváhagyás, vagy hallgatag beegyezés mellett. I. Leopoldés VI. Károly elődeikhez hasonló intézkedéseit csak megemlítve, Mária Therezia királyné a nagyszombati egyetemet tetemesen gyarapította és reformálta; utóbb Budára átvitte, kiváltságokkal fölruházta; ezenfölül sok egyéb gymnasiumokat és convictusokatis alapított és javadalmazott az eltörlött szerzetek, főleg a jezsuiták jószágaiból, melyek részben az egyetemnek, részben pedig az iskola alapítványának jutottak. — Mindezen adatok királyainknak a nevelés és iskolaügy körüli jogát tanusitják. Törvényeink e tekintetben legelőbb 1548-ban intézkednek, a hol a főpapoknak az iskolák felállítása kötelességül tétetik, az elhagyott káptalan- és konventek javai oda fordittatni rendeltetnek; a) ismételve csak hamar a két év múlva tartott országgyűlésen b) III. Károly alatt c), ugyszinte Leopold alatt d) az iskolák ügye országgyűlési ügy volt. Sőt a ludovicaeumi akadémia alapítása kezdetén az abban követendő nevelés és tanrendszer az országgyűlésen tárgyaltatott. a) 1548. 6. 7. 12. b) J550. 19. c) 1723. 70. d) 1791. 15 és 67.