Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

140 1782-ben közzétett consistorialis rendszerrel. Ezek szerint minden fontosabb egyházi közügyek a congressusra és zsinatra utasíttattak, és ez által az érsek hatalma némileg mérsékeltetett. Mind a congressus, mind a zsinat csak ő felsége tudta és megegyezésével egy kir. biztos jelenlétében tartathatik meg. A congressus szabály szerint akkor hivatik össze, ha érsek választás, vagy más fontos egyházi ügy vagy javaslat eldöntendő. Ez áll jelenleg 100 tagból, kikhez a nemesség, papság, polgárság és a végvidéki katonaság külön-külön 25 követet küld. b). A püspökök hagyatékuk feléről benn az országban lakók javára szabadon rendelkezhetnek, a másik fele az úgynevezett nemzeti alapé (fundus nationalis).c) Az 1844-i országgyűlés 3-dik törvény czikke a görög nem egyesültekre is kiterjesztetett d) és állásukon az 1840. 20 t. cz. tetemes változást rendek, e) a) Lakics Praelect Canon. 267. 1. b) Fényes id. műnk. I. rész. 43. §. c) J 779-ki rendelet. d) 1848. 20. 6. §. e) 1848. 20. 7. 8. §. X. FEJEZET, A király joga a nevelés és közoktatás ügye körül. 136. §. tekintetbeni intézkedéseik, és a törvénvek. Már sz. István első királyunk Székes-Fehérváron jeles iskolákat nyitott a) és ebbeli példáját sz. Gerard püspök is Csanádon követte, b) A XII. század elején a tanuló ifjúság a káptalanokban, melyek e czélra bőkezüleg javadalmaztalak, taníttatott. I. Lajos 1382-ben Pécsett, ZsigKirályaink e