Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

139 1844. 3-dik törvény czikken alapszanak. Ezekhez járult az 1848. 20-dik t. czikk. melyben az imitária vallás is törvényesen bevett vallásnak nyilvánittatik. egvszersmid a hazában bevett minden vallás-felekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonyosság alapittatik meg. c) — Az evangelicusok az országban és kapcsolt részekben teljesen szabad vallásgyakorlattal birnak; egyházi ügyeikben saját felsőbbségöktől, consistoriumaik és zsinataiktól függnek. — Superintendentialis gyűléseik jegyzőkönyvei eddig a kir. helytartó-tanácshoz voltak felt erjesztendők. — Házassági ügyeik, hacsak a házas felek valamelyike nem katholika, saját consistoriumaik elébe rendelvék, míglen pedig azok rendeztetnek, addig a világi törvényhatóságok elébe tartoznak. Házassági ügyekben a felmentést a király adja a főbb esetekben: a gyermekek ha az atya katholikus, ennek vallását követik, ha evangélikus, a gyermekek az atya vallását követhetik. A katholikus vallásról az evangelica vallásra való áttérés ujabb törvények által tetemesen könnyebbitetett. d) a) 1608. 1. b) 1647. 14. c) 1848. 20, 2. §. d) 1844. 3. 1—5. §§. 135. §. A görög nem-egyesült egyházban. A görök nem - egyesült vallásfelekezet állása és szabad vallás gyakorlata az 1791. 27. t. czikken alapszik. Metropolita érsekjök az egyházfeje, ki „patriarcha" czimet visel és független; alatta 7. püspök áll; kik azon módon mint a 10-dik században történt, választatnak, a) Egvházaik elrendezésére és kormányzására alapszabályul szolgál az 1779. évi jul. 16-án kelt u. n. „Deciarat orium IIliricuni" felvilágosító kir. leirat, mely az illyr egyház dolgait az akkori metropolita érsek Vidák észrevételei ellen, az 1770- és 1777-ki régibb szabályokat változtatva elintézte 63 pontban, együttvéve az