Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

125 123. §. A törvényszéki szervezet és rend a törvényhozás joga. Noha a bíróságok és törvényszékek által gyakorolt igazságszolgáltatási jog a fennebbiek szerint a királytól ered: azonban a bíróságok és törvényszékek szervezését: illetőség és eljárási tekintetben a király önkényt meg nem változtathatja a), sem pedig, mint régente gyakran megtörtént, a személyeket vagy ügyeket, illető bíróságok alól ki nem vonhatja, b) a már fenálló törvényes eljárást elvonás vagy királyi parancsokkal nem akadályoztathatja, c) egy szóval, arról a mi az igazság szolgáltatásra nézve a törvényhozás tulajdona, maga a király nem rendelkezhetik, d) a) 1791. 12. — b) 1486. 21. c) 1655. 53. — 1659. 45. 1649. 42. — 1805. 5. d) 1791. 12. 124. §. A kir. Curia szinte a király nevében itél: A kir. udvari főtörvényszékek. t. i. a kir.- és hétszemélyes tábla, és az ujabban ezekhez járult váltótörvényszékek mint a régi udvari bíróságnak képviselő'!, a melyet maga a király is valaha személyesen gyakorolt udvarában (in Curia regia); Ítéleteiket mindenkor a király nevében és a királyi pecsét alatt adták ki. a) a) 1. alább 172. §. 125. §. A királynak legfőbb birói hatalmánál fogva különös jogai. A király e legfőbb birói hatalmánál fogva vagy ő maga nevezi a bírákat vagy a nevezetteket megerősíti, vagy pedig mindezeket delegált hatalommal küldöttje által gyakorolja. Az igazságszolgáltatás elleni panaszokat