Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

126 orvosolja, a) és nem engedi, hogy honfi idegen bíróság elébe állittassék. A polgári és büntető ügyek sora az ország és kapcsolt részek minden törvényszékeitől a király elébe terjesztendő. Végre a királyt illeti a biró küldés vagy kijelelés joga az illetőségi kérdésekben, b) a) ide mutatnak a birói parancsok különféle nemei a magánjogban. 1. Frank II. rész I. darab. 466. és köv. §§. b) alább 159. §. b) alatt id. törvényeket. 126. §. A büntető igazságszolgáltatás körül: különösen arögtönbiróság; és a kegyeimezé s i jog. Mi fennebb az igazságszolgáltatásra nézve mondatott a polgári ügyek tekintetében: általában áll a büntetőhatalomra, és igazságszolgáltatásra nézve is; azonfelül a király főtisztjéhez tartozik egy részről a bűnösök büntetését eszközöltetni, más részről az önkénynek és kegyetlenségnek is elejét venni. A király továbbá a helytelen eljárást megszüntetheti, az ártatatlanságot bizonyítani akaró ügyének újra felvételét elrendelheti, az elvett jó hírt és bármily büntető Ítéletek végrehajtásának felfüggesztését elrendelheti. A kiszabott büntetést azonban soha nem súlyosbítja. A rögtönbiróság joga „Jus statarii" szinte a királyé; azt kihirdettetni, az eljárást szabályozni, az az alá tartozó bűntetteket kijelölni, ha pedig annak szüksége megszűnik, azt megszüntetni a királyt illeti. Hogy a megkegyelmezési jog szinte a királyé, azt a törvények a), és régi idők ótai gyakorlat tanúsítják. Ennél fogva a halálbüntetést végkép is elengedheti, vagy azt más enyhébb büntetésre átváltoztathatja; anélkül azonban hogy a bűnöst a magánosokat illető kármentesítéstől feloldozhatná. — Némely törvények, melyek a felség e jogát korlátozták, b) csak időleges intézkedések voltak, és a király ebbéli jogának lényegében nem árthatnak. a) a többek közt 1715. 48. V. ö. 1848. 3. 7. és 35. §§. b) 1492. 82. — 1563. 63. — 1655. 26.