Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

94 nagymestere mindég1 a király praelatusa, az esztergami ér­sek, kanczellárja a magyar udv. főkanczellár, van még to­vábbá egy titoknoka, kincsőre, heroldja és Írnoka. A vité­zeket a nagymester nevezi ki, még pedig nemze!", kor és vallás különbség nélkül, a nagykeresztesek azonban tar­toznak nemességöket 4 fokra felvinni, ha csak az alól fel nem mentetnek, vagy már az előtt királyi kamarások nem voltak. A nagykeresztesek kineveztetésöknél fogva mind­járt valóságos belső titkos tanácsosok. A közép keresztesek decretalis belső tanácsosi rangot nyernek; a kiskereszte­sek pedig kérőlevél mellett, taksafizetés nélkül, grófi vagy bárói rangot nyerhetnek, b) a) Ezt alkotta 1408-ban Zsigmond; és nem sokára halála után megszűnt, a mint gr.Cziráky Antal „Exercitati de ord.Equit. aurát. Hung. 5. §. jegyzetben. b) Alakja leirását l.gr. Cziráky 359. 360. §. Kisfaludy, Kas­sics Ignácz. „érdem koszorúk." Bécs 1840. 1. Fényes id. munk. I. 39. §. 98. §. Fiscus vagyis királyi kincstár. Fiscus alatt régi időktől fogva tárgyilag a királyi jog, királyi kincstár, alapilagpedig a király-ügyészségi intézet értetett, fejével az u. n. királyi ügyek igazgatójával „eausa­rum regalium director." Ez foglalta el a király ebbéli kire­kesztő íelségi joga alapján a törvényes örökösök nélkül el­halt nemes embernek ősi családi javait, melyek a törvény szabta esetekben a királyi koronára visszaszállottak; de azon feltétel vala hozzá kötve, hogy azok ismét érdemes honfiak­nak adományoztassanak. Ily törvényszabta esetek valának: a kiváltságos örökös hiáriya , felségsértés vagy pártütési bűntett, továbbá a fiscus örökölte minden nemes és nemte­len embernek (kivéve a királyi városi polgárokat és jobbá­gyokat) ingó és ingatlan, ősi és szerzett javait, mag- és vég­rendelet hiányában, a) a) I. R. 10. cz. 1715. 25. 26.1. Frank id. munk. 392. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom