Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

IV. KÖNYV. A felségi jogokról. Első Fejezet. A felségi jogokról általában. 87. §. A felségi jogok felosztása. Mellőzve a közjogi irók által a felségi jogok felosztására nézve felállított elméleteket, legczélszerübb felosztásnak tartjuk azt, mely a felség személyi fogalmából és szervezeti törvényeinkből származtatik. Ennélfogva a felségi jogok eloszlanak a szorosan vett személyi felségi jogokra, és a kormányzati jogok r a, ez utóbbiak ismét a törvényhozó- és végrehajtó-hatalomra, a végrehajtó -hatalom a közigazgatási és igazságszolgáltatási főhatalmat foglalván magában. Mindezen felségi jogok, miután az ország belviszonyaira vonatkoznak, belső jogoknak mondhatók. A felségi küljogok: a béke és hadjog és a kövtségi jogok. A belkormányzati felségi jogok tekintetében sarkalatos és alkotmányos állapotunkból folyó megkülönböztetése a kirekesztő, „reservata" és országgyűlési, „comitalia" felségi jogoknak; és ott, hol csupán e két különböző