Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

87 jognemek felsorolásáról van szó, czélszerüen történik azokat ezen különbségük szerint összeállítani, azonban, miután magok azoknak tárgyai melyek körül forognak, szinte feladatunkat képezik és ugyan azonegy tárgy körül a kirekesztő, és országgyűlési részvétre szorított jogokat is látjuk előfordulni; sőt a mi fő: még maga e kirekesztő jogok gyakorlata is törvényekhez van kötve, a felségjogok e megkülönböztetését az illető egyes tárgyaknál fogjuk előadni. II. FEJEZET. A király személyes jogai királyi méltóságánál fogva. 88. §. A király és ország függetlensége. Magyarország, semmiféle más fejedelemnek vagy nemzetnek soha alárendelve nem volt, hanem királyával együtt mindenkor szabadon és önjogulag állott, és ezen függetlenségét minden fejedelme minden időben sértetlenül fentartotta. Az 1791. X. t. cz. nyíltan kimondja „hogy ezen ország szabad és semmiféle más ország, vagy nemzet alá nem tartozik." a) a) gr. Cziráky 326. §. A királyi felség méltósága. 89. §. A király tehát Magyarországban független és sérthetlen felség, és ebbéli sérthetlenségét úgy a királyi méltóság kitűnő természete, mint az ország törvényei is igazolják, a) A királyi felség méltósága küljelekben is jelenkezik, az ország ékességein (89—41. §§.) kivül czime, .az ország és kapcsolt részek czimerei, királyi pecsétek,