Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

85 kell ismernünk, hogy az önkény itt-ott azután is uralkodott, mi azonban inkább a végrehajtási közegek mulasztásának következményéül tekintendő. Más részről azonban hibás azon állítás, mintha az ország terheit nálunk— a közteherviselést elrendelő 1848-ki törvény előtt egészen és kizárólag a jobbágyság viselte és a nemesek azokhoz épen nem járultak. Az igaz, hogy katonát a jobbágyság, illetőlep; parasztság adott, ő fizette lelkészét, községi elöljáróit, szolgáit, ő fizette a megyei-, házi- és hadi-adót, noha ahhoz a polgári és jobbágy-telkeket biró nemesek is járultak, az viselte a közmunka terhét, előfogatokat az szolgáltatott, noha a kiváltságos kerületek, mező városok, nem nemes haszonbérlők, szinte ezekben is részesültek. Azonban a nemesi felkelések, az úgynevezett subsidiumok, midőn azokat az ország rendkivüli szükségei igényelték, a nemesség terhe volt. Mindazáltal bizonyos maradt, hogy ezen teherviselés a nemnemesekével arányban épen nem állott; és a közösteherviselést kimondó 1848-ki tör. mint rég óhajtott reformot, csak a szűkkeblűség nem üdvözölte.